Egy mostanában megjelent cikk kapcsán jutott eszembe néhány gondolat. Egyrészt, nagyon örülök, hogy a válság óta nem volt ilyen kevés munkanélküli - persze, nagyrészt a kormány által bevezetett közmunkaprogramnak köszönhetően.

Nagyon jó, ha van elég munka, minél többen el tudnak helyezkedni… de a legjobb talán mégis az lenne, ha mindenki lehetőséget kapna arra, hogy azt csinálja, mait szeret. Hisz a munka életünk nagy hányadát kitölti. A munkatársakkal napi kapcsolatban vagyunk, a feladatkörünket pedig heti 40…45…50…órás jelleggel látjuk el.

A pénz miatt velem is megesett, hogy olyan munkát vállaltam, amihez nem volt kedvem, de akkor jól jött. Mégis… az az igazi, ha hasznosnak érezhetem magam, valami nagy és fontos dolog részének. Nem hinném, hogy ezzel egyedül vagyok. Nem hinném, hogy csak a fiataloknak vannak ilyen vágyaik. Az előbbre jutás, a szakmán belüli érvényesülés, a kiemelt juttatási csomag nem szabad, hogy elvonja a figyelmünket attól, hogy a munkánk az életünk. Ha akarjuk, ha nem. Azért is, mert a legtöbb helyen bőven túlóráztatják a dolgozókat, meg azért is, mert mint mindenben, ebben is sikerekre vágyunk. Arra vágyunk, hogy dicsérjenek és tartozzunk valahova. Hogy megismerjünk más embereket és tanuljunk tőlük. Hogy felismerjük rejtett képességeinket és órákat pocsékoljunk valamire, amiben csak mi látjuk a szépséget. Hogy néha felrúgjuk az egészet és újra kezdjük.

Állást keresni borzalmas és nehéz.

De amikor először kapsz pozitív visszajelzést… és az interjún összenevetsz a HR vezetővel… és válogatsz a cégek között, és nyomozol utánuk… és először sikerül jól a motivációs leveled… és kétségbeesel mert egyetlen állásra hajtottál és nem sikerült… aztán meghallod, hogy borzalmas a cég és úgy érzed, ez sorszerű volt… amikor másokat lelkesítesz, hogy ne adják fel és ettől te is fellelkesülsz… és amikor végre sikerül és megtalálod a helyed… rájössz, mennyi haszna volt.

Ha nem is tudod azt csinálni, amit leginkább szeretnél, tartsd meg hobbinak. Így jött nekem ez a blog, amit annak ellenére nagy szeretettel csinálok, hogy nem tervezek pályát módosítani. Neked is ezt kívánom: hogy a munkádban és azon kívül is találd meg a legmotiválóbb dolgokat, és ha rengeteget keresel :), akkor se felejtsd el, hogy mit szerettél meg a szakmádban.