Sokan elfelejtik, hogy az önéletrajz nem attól lesz jó, hogy beszúrják a megfelelő frappáns mondatokat, esetleg szuper színekkel, grafikával dobják fel azt. Az igazán fontos, hogy tisztában legyél mindazzal, ami benne áll: hogy az téged tükrözzön. Ezért nem támogatom, hogy valaki mással írasd meg. Akármilyen jó szakember is, te tudod igazán, miben vagy jó, mit értél el, mivel büszkélkedhetsz.
Vagy nem?
Nem árt, ha még az írás előtt még jobban megismered magad. A frissdiplomás.hu egyik cikkében találtam remek, szimpatikus példákat, amelyekből meríthetsz. http://www.frissdiplomas.hu/palyakezdo_abc/onismeret/a,2
Elsőként - mivel ez a felvételi során is megtörténhet veled - kitölthetsz mondjuk néhány személyiségtesztet. Ha úgy gondolod, ennek semmi értelme, válaszolj kérlek magadban ezekre a kérdésekre:
- Tényleg jól tűröd a stresszt, vagy csak beleírtad az önéletrajzodba, valójában pedig kiakadsz, sírsz, ha valami nehézség adódik?
- Az írtad, pontos vagy, de az előző munkahelyeden ritkán értél be időben?
- Azt írtad, jó kommunikációs készségeid vannak, de nem tudnád megindokolni?
- Szereted a kihívásokat, vagy menekülsz előlük?
Igyekezz, hogy az önéletrajzod valóban reális legyen: ahelyett, hogy ezer jó tulajdonságot és készséget sorolsz magadról, írj inkább kevesebbet. Ne gondold, hogy ettől kisebb esélyed lesz: inkább "valódi" embernek tűnsz majd, ahelyett, hogy valami szuperhőst ábrázolnál, aki pontos, céltudatos, jó kommunikációs készségei vannak, számítógépes zseni, kreatív, a számokhoz is ért, remek vezető, tökéletes csapattag stb.
Ne félj megmutatni, hogy te is csak egy ember vagy. Akik majd veled szemben ülnek, szintén csak emberek, akiknek talán összecsaptak a hullámok a fejük felett, annyi dolguk volt aznap, talán a főnökük leteremtette őket, hogy miért nem sikerült még kiválasztani az új embert a megüresedett pozícióra...
Erről még a későbbiekben írni fogok, de szerintem a legalapvetőbb baj az álláskereséssel, hogy:
1. Azt gondoljuk, hogy a felvétellel foglalkozó emberek önző, kegyetlen kis szemétládák, akiknek nincs jobb dolguk, mint szívatni a jelentkezőket és kinevetni őket az önéletrajzuk miatt. Ez ahhoz hasonlít, ahogy a diákok viszonyulnak a tanáraikhoz. De te már nem vagy diák: nem a jó jegyért felelsz és nem állnak fölötted azok, akiknek bizonyítanod kell a rátermettségedet. Ez nem felelet, hanem egy tárgyalás két egyenlő fél között. Ők is aggódnak, ők is félnek attól, hogy nem nyújtanak elég optimális feltételeket (munkaidő, légkör, fizetés) ahhoz, hogy az általuk ideálisnak tartott munkatárs az adott állást válassza.
2. A jelentkezők nem ítélik meg helyesen önmagukat: eltorzítják a személyiségüket. Így az önéletrajzban csupa-csupa jó dolgot sorolnak fel, rengeteg, hihetetlenül sok pozitív dolgot. Ezzel szemben az interjún már leértékelik magukat, ott már hiányzik az önéletrajzból kihallható magabiztosság.
Szóval összefoglalva ezt a kicsit hosszúra nyúlt gondolatot: először ismerd meg magad, és csak azokról a jó tulajdonságokról írj a CV-dben, amelyekkel valóban rendelkezel. Így meglesz az önbizalmad az interjún is, mivel nem hazudsz, hanem arról beszélsz, amiben tényleg jó vagy. És ne felejtsd el: az interjú egy megbeszélés, neked is lehetnek kérdéseid, elvárásaid, feltételeid.